Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Túry László

2003. február 23.

Roos Márton temesvári megyéspüspök a székeskáptalan tagjaival és az egyházmegye főespereseivel kiértékelte az elmúlt év tevékenységét. Heinrich József tb. főesperes, a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatója, beszámolt a tanintézet jelenlegi helyzetéről, nehézségeiről, terveiről. Roos Márton megyéspüspök elmondta, hogy a Rómában sorra kerülő ad limina találkozó alkalmából 81 oldalas jelentést készített a Szentszéknek az általa vezetett egyházmegye életéről, kiemelve: egyházmegyénk nincs különösen nehéz helyzetben, dacára annak, hogy jelentős átalakuláson megy át. A főpásztor hivatalosan ismertette azoknak a lelkipásztoroknak a névsorát, akik az elmúlt napokban pápai kitüntetésben részesültek. Pápai káplánok: Augustinov György székesegyházi főesperes, kanonok, temesvár- mehalai plébános; Tamáskó Péter Pál egyházmegyei officiális, bírósági helynök, kanonok, marosi főesperes, temesvár-gyárvárosi plébános; Wonerth László egyházmegyei ökonómus, kanonok; Jäger Péter tanár, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektora. Pápai prelátusi címet kapott Tury László nagyprépost, temesvár-újkissodai plébános és Böcskei László általános helynök, kanonok. /S.D.E.: Temesvári egyházmegyei tanácskozás. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 23./

2003. december 22.

Idén is ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg az 1989. decemberi forradalom kirobbanásának eseményeiről Temesváron. Megjelent Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az 1989. decemberi események főszereplője, az ortodox egyházat Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke képviselte, jelen volt dr. Neumann Ernő főrabbi, dr. Nicolae Teodorescu görög katolikus helynök, Petre Dugulescu román baptista igehirdető és Túry László kanonok, a római katolikus püspökség nagyprépostja. - 1989-ben a hallgatás falát döntöttük le - emlékeztetett Tőkés László püspök -, most pedig elérkezett az ideje, hogy ledöntsük a hazugság falát is. /Sipos János: Adjuk tovább gyermekeinknek a forradalom üzenetét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

2004. július 19.

Tury László kanonok az újkissodai római katolikus templom plébánosa celebrált ünnepi szentmisét a település alapításának centenáriumán. A település első neve Kendetelep volt, Kende Gergely téglagyárosról kapta, aki 1904-ben telkekre tagolta a Temesvár és Kissoda közötti üres területet. A nagyközséget a trianoni békeszerződés után nevezték Újkissodának, a két világháború között honosodott meg a Fratélia elnevezés. Újkissodát 1951-ben Temesvárhoz csatolták. Az ünnepség keretében márványtáblát helyeztek el a templomkert bejáratánál álló keresztre. Felirata: “1904–2004 Kendetelep-Újkissoda-Fratélia.” A táblaállítás anyagi terheit Tury László plébános és Boér Jenő, a Caritas és Egyház c. lap főszerkesztője vállalták. Újkissoda-Fratélia centenáriumára a Caritas és Egyház c. lap mellékletet adott ki, amelyben a városrész történetét mutatják be, a legújabb eseményekig. A háromnyelvű mise és az emléktábla felszentelése után szeretetvendégségen folytatták az ünneplést a városnegyed római katolikus hívei. /Szekernyés Irén: Újkissoda-Fratélia centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2006. szeptember 12.

Temes megyében Gőröd (Giroda) magyar katolikusai, a tizenkilencedik és huszadik század fordulóján betelepült maroknyi közösség a vallásüldözés legádázabb időszakában (1956-ban) épített templomot. És azóta minden esztendőben, Kisasszony napján, templombúcsút tartanak Győrödön. Most tartották az ötvenediket. A templomot zsúfolásig megtöltő hívek és meghívottak előtt Túry László nagyprépost, újkissodai plébános celebrálta az ünnepi misét. Diósi Dávid plébános megköszönte a győrödi tanácsnak és a jelen lévő polgármesternek a templom felújításához nyújtott anyagi támogatást, majd valamennyi résztvevőt meghívta a közös, bográcsos vacsorára. /(Sipos): Győrödi búcsú. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./

2007. június 26.

Aki részt vett Temes megyében Dézsánfalva ünnepén, nehezen tudja elhinni, hogy kiöregedő, sőt kihalóban lévő közösség lakja a települést. Öt autóbusz, negyven-ötven személygépkocsi zsúfolódott a római katolikus templom és a frissen tatarozott kultúrotthon előtti téren. Rokonok, barátok, ismerősök borultak egymás nyakába. Túry László nagyprépost pappá szentelésének ötvenedik évfordulója megünneplésére jöttek haza az elszármazottak Németországtól Resicáig, a temesvári, dettai, csáki stb. települések katolikus hívei. Dézsánfalva valamikor négyszáz lelket számláló közösségét már csak nyolc-tíz idős család képviseli, azok többsége is csonka. Dézsánfalva az egyedüli bánsági kis falu, amely két papot /Túry Lászlót és Kóbor Györgyöt/ adott az egyház szolgálatára. A szentmisét követően Kóbor György, a csáki Caritas igazgatója terített asztalhoz hívta meg az ünneplő sokadalmat. /Sipos János: Ötven aranyló búzakalász. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

2009. október 24.

Az 1956-os magyar forradalom kitörésének évfordulóján, október 23-án vette fel a kisiratosi általános iskola Godó Mihály néhai jezsuita szerzetes (1913–1996) nevét. Hadnagy Dénes iskolaigazgató elmondta, október 23-án kezdődött Godó atya pere, 1953-ban. Túry László atya elmondta, ő volt az első katolikus pap, akivel Godó Mihály találkozott, miután kijött a börtönből. Utána évekig együtt voltak papok Kisiratoson. Godó páter hű volt egyházához, a pápához, Rómához. A kommunista diktatúra szemében az volt a bűne, hogy figyelmeztette a papokat, ne írják alá azt a békenyilatkozatot, amit akkoriban küldtek, mert a hatalom célja az volt, hogy elszakadjanak Rómától. Sok pap hallgatott rá. De ez áldozatba került neki: 16 évig volt romániai börtönökben. Leleplezték az iskola folyosóján a Godó-domborművet, Kocsis Rudolf aradi művész alkotását /ő készítette a szeptember felállított Godó-mellszobrot is/. A művelődési otthonban alkalmi kiállítást is berendeztek a páter személyes tárgyaiból. /Pataky Lehel Zsolt: Iskolanévadó-ünnepség Kisiratoson. Páter Godó Mihály „hazatérése” = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

2011. április 11.

Belegázoltak a kürtösi katolikus temetõbe
Májusban mindent helyre hoznak?
Amint azt a Nyugati Jelenben is meghirdettük, szerdán 17 órára lakossági fórumra gyûltek a kürtösi magyarok a helybeli katolikus temetõben. 
A megjelentek, ft. Zilahi András plébános, Búza Ilona, Ispravnic Julianna, Lucian Mária, Horváth István, Almási Zoltán, Steiner Mária és Hügel János RMDSZ-elnök egymás szavába vágva, keserû szájízzel magyarázták sérelmüket a sajtónak, illetve a jelen lévõ Péró Tamás megyei ügyvezetõ alelnöknek. Vagyis, a temetõ szomszédságban lévõ halastó felöli drótkerítést még tavaly õsszel lerombolták, a halastónál folyt takarítási munkálatokból származó, több teherautónyi iszapot a temetõ hátulsó részére hordták. Ahol az 1944. szeptemberi visszavonulás alkalmával elesett, mintegy 40 honvédnek a pázsittal benõtt sírja domborult. Ezen túlmenõen, a halastónál dolgozók a közelmúltban földutat alakítottak ki maguknak a jelenleg használt részen, a régi temetõ sírjain. A régi temetõ helyét már csak a magában árválkodó központi kereszt jelzi, ahol halottak napján imádkozni szoktak. A szétdúlt kerítés egy-egy oszlopa, rajta dróthálóval még látszik, de a temetõ ettõl zavartalanul átjárható. Ami a katonasírokat illeti, azok külön parcellában elhelyezve, régebben apró keresztek jelezték az ott nyugvóknak a neveit, majd csak a pázsittal benõtt domborulatok maradtak, most azt is betemették iszappal. Ft. Zilahi András plébánostól a temetõ jogi helyzete felõl érdeklõdtünk. Amint elmondta, a mácsai plébániának Kürtös csak a filiája volt, ezért a hivatalos okmányokat Mácsán tartották. Amikor azonban a németek kitelepedése után Mácsát a szentmártoni plébániához csatolták, a kürtösi katolikusok lelki gondozását a szentpáli plébániára bízták. A szentpáli plébános a kürtösi templom mellé történt sekrestyeépítés alkalmával a kulcsot átadta Túry László esperesnek. Ft. Zilahi András viszont csak az anyakönyvet kapta meg, más hivatalos dokumentumokkal nem rendelkezik a templom, illetve a temetõ tekintetében. Természetesen, a temesvári püspökségen hamarosan utána néz a temetõ jogi helyzetének. Ettõl függetlenül sem lehet az egykori temetõbõl így gúnyt ûzni. Ft. Zilahi András szerint a polgármester azt ígérte, hogy a temetõben visszaállítják az eredeti állapotot, sõt, kárpótlásul egy ravatalozó kápolnát is építenek ide.
A temetõ ügyében telefonon beszéltünk Aaniþei Nicolae kürtösi polgármesterrel, akinek felsoroltuk az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezménynek a katonasírok kölcsönös oltalmára, ápolására vonatkozó elõírásai, illetve a román és magyar kormányok közötti ugyanerre vonatkozó szerzõdés ellen elkövetett szabálysértéseket. Kijelentése szerint azonban csak a közelmúltban hallott arról, hogy a temetõben katonasírok is vannak. Tehát az alkalmazottai sem tudhatták. Ettõl függetlenül, a dolgot mindenképp helyre hozzák. Május végéig eltakarítják az odahordott földet, újraépítik a kerítést, sõt a ravatalozó megépítése is szóba jöhet. Hogy állja-e szavát, nyomon követjük. Reméljük, megteszi és a temetõben elhantolt katonák és civilek örök álmát hasonló incidensek nem fogják többé háborgatni.
Ez nem a kampány helye, viszont mindenképp ide kívánkozik, mert ha a közel 200 lelket számláló kürtösi magyarság az elmúlt helyhatósági választásokon jobban összekapta volna magát, a városi tanácsba képviselõt állíthatott volna, és talán nem jutott volna ilyen helyzetbe a temetõjük.
Nyugati Jelen (Arad)

2012. szeptember 17.

Jubileum és piarista találkozó Temesváron
Felszentelésének 100. évfordulójához érkezett a temesvári piarista templom. Az idei búcsús szentmisét a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén délután 6 órakor Ruppert József piarista tanár, a kegyes tanítórend romániai megbízottja mutatta be.
A centenárium alkalmából a Piarista Főgimnázium egykori végzősei és növendékei találkozót szerveztek, hogy közösen is megünnepeljék szeretett iskolájuk templomának búcsúját.
Szentbeszédében P. Ruppert József néhány fontos mozzanatot emelt ki a kegyes tanítórend alapítója, Kalazanci Szent József életéből, aki a római szegénynegyedeket járva döbbent rá arra, hogy az itteni gyermekeknek nem csupán ennivalóra vagy pénzadományra van szükségük, hanem szellemi és lelki táplálékra is. Megalapította hát az első ingyenes iskolát, ahol a tanulás keresztényi neveléssel ötvöződött. Idővel a mozgalom szerzetesrenddé szilárdult, és Európa országaiban sorra épültek a piarista iskolák. Így jutottak el a rend képviselői 1788-ban Temesvárra is, ahol felépítették a Piarista Főgimnázium impozáns komplexumát. – Mindez beletartozik a temesvári piarista templom történetébe is. Itt látható egyébként Közép-Európa egyik legszebb Kalazancius-ábrázolása, amint a szentté avatott rendalapító imádkozni tanítja a gyermekeket – fogalmazott Ruppert József piarista szerzetes tanár.
A centenáriumi szentmise keretében P. Ruppert József meglepetéssel is szolgált: a rend elöljárója beleegyezésével ft. Túry László ny. lelkipásztort befogadták a piarista atyák lelki közösségébe.
Másnap, szeptember 15-én a piarista öregdiákok gyűltek össze a százéves templomban, ahol Ruppert József szerzetes, ft. Szilvágyi Zsolttemesvár-józsefvárosi plébános, ft. Kocsik Zoltán, a Gerhardinum Líceum spirituálisa és dr. Higyed István ny. református lelkész jelenlétében ft. Túry László ny. lelkipásztor, egykori piarista növendék celebrált szentmisét. Ezt követően a résztvevők a hajdani Alma Mater nagytermében osztályfőnöki órán vettek részt, megtekintették a közösen létrehozott múzeumot, ahol osztálytablók, jelvények, fotók, dokumentumok állítanak emléket az itt folytatott tevékenységnek.
A találkozó végül a belvárosi református templom termében fehér asztal mellett zárult. A folytatásban való bizakodásra jogosít, hogy a résztvevők szavukban, lélekben fiatalok maradtak s a viszontlátás reményében búcsúztak egymástól és szeretett iskolájuktól.
Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998